Kezdődik a harc Nagy-Britanniáért: Nigel Farage pártja letarolta a brit politikai elitet

A Reform UK történelmi sikert ért el a helyi választásokon.

Mit képvisel a Reform UK, honnan ered a sikere, és hol volt eddig Nigel Farage? Tényleg van esély arra, hogy nevető harmadikként beelőzze és letaszítsa száz éve bebetonozott trónjáról a két nagy pártot?
A május 8-i angliai helyi választásokon jelentős sikereket ért el Nigel Farage feltörekvő jobboldali pártja, a Reform UK. Az egykori EP-képviselő, és a Brexit egyik legnagyobb élharcosa napról napra egyre nagyobb népszerűségnek örvend az Egyesült Királyságban, és mindenki arról beszél, hogy a Reform UK sikere felboríthatja a százéves kétpártrendszert a baloldali Munkáspárt és a konzervatív Toryk között.
A múlthét csütörtökön megtartott helyhatósági választáson a Reform UK 677 képviselői helyet szerzett meg az 1600-ból, amelyeket korábban többségében a Konzervatív Párt tagjai birtokoltak.
Nigel Farage pártja nyolc önkormányzat irányítását vette át a konzervatívoktól.
De mit képvisel a Reform UK, honnan ered a sikere, és hol volt eddig Nigel Farage? Cikkünkben felelevenítjük a jobboldali párt múltját, és körbejárjuk a kérdést, hogy tényleg van-e esély arra, hogy nevető harmadikként beelőzze és letaszítsa száz éve bebetonozott trónjáról a két nagy pártot.
Nigel Farage volt az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) társalapítója, 2006-tól a párt elnöke. 2009-ben egy európai parlamenti választáson Farage-éknak már sikerült maguk mögé utasítaniuk a Munkáspártot. A politikus már a kezdetektől nyíltan euroszkeptikus álláspontot képviselt.
Az UKIP vezetőjeként a brit kilépés mellett kampányolt, és nagy szerepe volt a 2016-os Brexit Népszavazás elindításában, majd a szavazást követően kilépett pártjából, és 2019-ben létrehozta a Brexit Pártot.
Miután a párt elérte célját, vagyis az Egyesült Királyság kilépett az Európai Unióból, a Reform UK nevet kapta, Farage pedig 2021 és 2024 között háttérbe vonult a politikától, és televíziós újságíróként tevékenykedett.
A 2024-es parlamenti választási kampányban, bár részt vett, hangsúlyozta, nem indul az alsóházi választáson, június 3-án azonban bejelentette, mégis ő lesz a párt jelöltje az essexi Clactonban, amit meg is nyert később.
A Reform UK jobboldali, populista irányvonalat képvisel. Programjukban többek között szerepel az illegális migráció megállítása, a külföldi bűnözők azonnali deportálása, a rendőri jelenlét növelése, valamint a külföldi támogatások csökkentése, az adórendszer egyszerűsítése és a woke -ideológia háttérbe szorítása. Az angol sajtóban Farage-ot előszeretettel nevezik „Trump brit barátjának”, arra utalva, hogy politikai és gazdasági törekvései az amerikai elnökéhez hasonlóak. A migrációs válságot Farage munkavállalási engedélyek kiadásával oldaná meg, amivel egyszerre megoldódna a szakemberhiány kérdése és a tömeges bevándorlással járó letelepedési nehézségek.
A Freshwater Strategy friss közvéleménykutatásából kiderült, a Reform UK sikere a helyi választásokon annak köszönhető, hogy az emberek politikai változást akarnak. A megkérdezettek 22 százaléka legalábbis ezt jelölte meg legfőbb indokként, de szintén sokat nyomott a latba – és 21 százalék szerint ez volt a legfontosabb – a párt migrációs politikája. 14 százalék pedig azzal indokolta, hogy a Reformra szavazott, hogy a többi párt „mind egyforma”.
A párt múltheti sikere nagyban köszönhető tehát az újdonság erejének, és annak, hogy az embereknek egyelőre nincsenek negatív tapasztalataik.
A The Times szakértője, Paul Johnson szerint a Reform UK egy igazi lázadó párt, amely soha nem fog „rendelkezni olyan jól kidolgozott politikai részletekkel, amelyek elegendőek egy teljes kormányzati tervezet létrehozásához”.
A fentebb említett Freshwater Strategy közvélemény-kutatásból az is kiderült, hogy ha most lennének a választások, a Reform UK-re szavaznának a legtöbben. Az emberek 32 százaléka jelölte meg Nigel Farage pártját favoritként. A második helyen a kormányon lévő Munkáspárt áll, amely a 2024-es választások óta 12 százalékpontot veszített népszerűségéből, ezzel most 22 százalékon áll. A harmadik a Konzervatív Párt 19 százalékkal, és szintén jön fel a negyedik helyen álló Liberális Demokrata párt, amely 15 százalékon áll.
A felmérés szerint a szavazók 43 százaléka a migrációs kérdést tartja a legfontosabb szempontnak a pártválasztással kapcsolatban, ami három százalékos emelkedést jelent az előző választáshoz képest.
A megkérdezettek 70 százaléka úgy vélekedett, a jelenlegi vezetés rossz irányba halad ebben a kérdésben.
Egy másik közvéleménykutatás, amelyet a Find Out Now készített, kifejezetten a londoni lakosság véleményére koncentrál. Bár Londonban továbbra is magabiztosan, 30 százalékkal vezette Keir Starmer pártja (igaz, a választások óta itt is 13 százalékot estek vissza), a fővárosban is megfigyelhető a Reform UK felemelkedése. Nigel Farage pártja a Torykat már le is előzte: előbbi támogatottsága 19, utóbbié mindössze 17 százalék, alig egy százalékkal előzik meg a Liberálisokat és 2 százalékkal a Zöldeket.
A párt vezetője ígéretesnek nevezte a londoni eredményt, és elmondta, ez még csak a kezdet.
„Még a legrosszabb régiónkban is megelőzzük a haldokló Konzervatív Pártot” – nyilatkozta Farage.
A Reform UK szimpatizánsainak 25 százaléka 2024 júliusában még a konzervatívokra, 5 százalékuk pedig a Munkáspártra szavazott.
A jobboldali párt sikere láthatóan felrázta a brit politikai életet, de Keir Starmer miniszterelnököt mindenképp, aki száznyolcvanfokos fordulatot vett migrációs kérdésben, és hétfőn bejelentette, évi 100 ezer fővel csökkenteni fogják az országba érkező migránsok számát, és szigorúbb feltételekkel fogják ezentúl beengedni az embereket.
A Byline Times brit lap újságírója éles kritikát fogalmazott meg Keir Starmer hétfői bejelentésével kapcsolatban. Szerinte a miniszterelnök ezzel a lépéssel azt mutatta, számára csak a hatalom megszerzése, és annak megtartása a fontos, a választói képviselete nem. Hangsúlyozta, Starmer az elmúlt években nyíltan bevándorláspárti álláspontot képviselt, és ez a mostani pálfordulás sem a jobboldali sem a baloldali szavazók körében nem fogja népszerűbbé tenni, noha nyilvánvalóan ez volt a célja.
„A bejelentése jogosan váltott ki éles kritikát mind a bal-, mind a jobboldalon”
– írta a szerző.
A választási siker után Nigel Farage a hagyományos kétpárti politika bukásáról beszélt, és hangsúlyozta, az embereknek elegük van a Munkáspárt és a Konzervatív Párt több évtizedes uralmából, és ezért a Reform UK felé fordulnak.
Nem Farage volt az első, aki előállt ezzel az elképzeléssel, hogy saját pártja jelentőségét növelje. A helyi szintű választások előtt a The Guardian és a The New York Times is cikkezett erről a lehetőségről. Igaz, a választások után a The Guardian újságírója, Simon Jenkins már úgy vélekedett, ha Farage miniszterelnök akar lenni, akkor a Konzervatív Párt berkeiben kell próbálkoznia. Egyúttal nevetségesnek nevezte azt a felvetést, hogy a Reform UK hosszútávon átvehetné a Toryk helyét a kétpárti rendszerben.
Ugyanakkor a jelenlegi kutatások mind azt mutatják, hogy a választók nagyobb esélyt látnak arra, hogy Nigel Farage lesz a következő miniszterelnök, vagyis Keir Starmer fő kihívója, mint a Konzervatív Párt mostani vezetője, Kemi Badenoch. Bár azt is figyelembe kell venni, hogy a parlamenti választásokig még rengeteg idő van hátra, és addig még bármi megtörténhet.
Nyitókép: Oli SCARFF / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
A Reform UK történelmi sikert ért el a helyi választásokon.